2018. február 22., csütörtök

Tartható-e együtt két süni?

A rövidebb válasz az, hogy igen, általában. A hosszabb pedig az, hogy néhány dologra, ha odafigyel a gazdi, akkor jó eséllyel összeszoktatható két, vagy akár három süni is. Mik ezek az alapvető tudnivalók, amikre figyelmet kell fordítani?

  1. Kizárólag azonos nemű süniket lehet együtt tartani, tehát nőstényt nősténnyel, hímet hímmel. Kivételt képez ez alól, ha valamelyikük ivartalanított. Ez esetben az ivartalanított, pl. nőstényt is meg lehet próbálni összeszoktatni a fiúval. 
  2. Fontos a megfelelő korkülönbség! A legtöbb konfliktus a rangsor rendezetlenségéből fakadhat, azaz amikor nagyjából hasonló korú, vérmérsékletű süni folyamatosan összetűzésbe kerül pusztán azért, mert a hasonló kvalitásuk miatt nem tudják eldönteni a hierarchiában a pozíciójukat, így, ha egyik alkalommal az egyik tud dominánsabb lenni, később a másik ugyanúgy be fog próbálkozni, hogy ő legyen a dominánsabb.
    Ezért, hogyha legalább fél év korkülönbség van a két süni között, akkor már annyira egyértelmű a természetszerűleg kialakult sorrend, hogy a fiatalabb meg se próbálja megvétózni a "főnök" helyét. Sosem értettem, hogy "tenyésztők" hogy engedhetik meg maguknak azt a kockázatot, hogy alomtestvéreket, vagy közel azonos korú süniket adnak el a tudatlan gazdijelölteknek. Ez felelőtlenség, mert ha nem is az első időkben, de a kamaszkor, illetve a felnőtt kor folyamán előre borítékolható az összeveszés.
  3. Még jobb, hogyha eleve egy 6-8 hetes kölyköt próbálunk meg az idősebb sünnel összeszoktatni, aki még ivarzás előtt áll. Így még kisebb az esélye, hogy az idősebb konkurenciát látna a kicsiben, könnyebben el fogja őt fogadni, ráadásul a kölyöknek biztonságot ad, ha van mellette még egy tüskés.
  4. Ismertessük a kiválasztott tenyésztővel, hogy a már meglévő sünink természete, vérmérséklete, mentalitása milyen, hogy legjobb tudása szerint a tenyésztő egy ennek megfelelő jellemű kölyköt tudjon kiválasztani az alomból.
  5. Készüljünk mindig B-tervvel! Minden előkészítés ellenére előfordulhat, hogy valamiért mégsem működik a két süni között a harmónia. Ennek tényével tisztában kell lennünk, ezért kizárólag akkor szánjuk rá magunkat a "többsünisedésre", hogyha lehetőségünk és helyünk van egy második, különálló ketrec elhelyezésére otthonunkban, amibe probléma esetén külön lehet költöztetni kettőjüket. Ha összekapnak, megharapják egymást, és láthatóan veszélyes sérüléseket akarnak egymásnak okozni, az nagyjából az első napokban ki szokott derülni, ezért az összeszoktatást mindig olyankorra időzítsük, amikor lehetőleg sokat tartózkodunk otthon, hogy adott esetben közbe tudjunk lépni.
Tenyészetünkben a lányok kettesével-hármasával laknak, legtöbbjük akkor is egy bújózsákban alszik, ha alternatívaként akár két bújó is be van téve a helyükre. A hímek közül  összesen két magányos "farkas" van, akik nem tűrnek meg maguk mellett más sünpasit (ebbe éppenséggel az is közrejátszhat, hogy tenyészhím mivoltukból kifolyólag annyira beléjük vésődik a nősténnyel együtt töltött fedezési időszak, hogy utána már csak ezért sem hajlandóak más hímet elfogadni), ők emiatt egyedül laknak, és így minden rendben van.

2017. október 5., csütörtök

2017.10.05.

Régen mutattam már Homokháti kölyköket, és gondoltam, egy kis blogfrissítéshez nem is lehetne jobb témát találni, mint hogy Őket - a teljesség igénye nélkül -  megmutassam. :)











2016. november 3., csütörtök

Puffog és szúr a sünim, mit tegyek?

A Facebookon található törpesünikkel foglalkozó csoportokban az egyik leggyakrabban ismétlődő, sokak által újra és újra feltett kérdések közé tartozik, hogy "Hogyan barátkozzunk össze új süninkkel?", illetve "Új sünink puffog és fél, mit tegyünk?". Hozzánk is sokszor fordulnak az újdonsült sünigazdik ilyesmi kérdésekkel, miután hazavitték tőlünk a kedvencüket, bár a legtöbb esetben már előre igyekszünk őket felkészíteni az esetleges forgatókönyvekre és jótanácsokkal látjuk el őket.

Már az elején szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy előfordulnak olyan sünik is, akiket nem lehet barátságosabbá tenni. Ennek nagyon egyszerű oka van: ahogy az emberek, úgy az állatok is különböző vérmérsékletűek, s míg az egyik kifejezetten igényli az ingergazdag környezetet és keresi az ember társaságát, addig vannak olyanok is, akik inkább maguknak valóbbak. Nekem is van ilyen sünim, de nem szeretem őt kevésbé emiatt. Elvégre ő egy sün, ráadásul nem túl régre vezethető vissza a háziasításuk, teljesen természetes, ha néhányuk megtartja ezt a standard jellemet.

Alapvetően fontos tisztázni a kérdés megválaszolásakor, hogy vajon az adott sün honnan érkezik az új családjába, eddigi élete során mennyit foglalkoztak vele, mennyire van emberhez szokva. A lelkiismeretes tenyészetek mind-mind nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kölykök már kezdettől fogva kézhez szoktatottak legyenek, ismerjék az emberi érintést, a kézben/ölben levést, a hirtelenebb zajokat, hanghatásokat, illatokat. A Homokháti sünikölykök úgy töltik el életük első néhány itt töltött hetét, hogy semmit nem változtatunk az életmódunkon. Ha egy alom megszületik, attól még nem kezdünk el lábujjhegyen járkálni a lakásban és a közelükben, nem vakoskodunk félhomályban attól félve, hogy a lámpafény esetleg megijeszti őket, és galád módon még porszívózni is képesek vagyunk abban a szobában is, ahol a ketrecek el vannak helyezve. Miután már kezdettől fogva ilyen körülményeket tapasztalnak meg, ez számukra normális és hétköznapi lesz, nem fognak ezektől a dolgoktól félni, csak úgy, mint az emberi érintést is, hiszen sokat vannak kézben.
Ennek ellenére a legtöbb sünit megviseli az utazás, a költözés, a teljesen új ingerek, s ezért előfordulhat, hogy költözés után 1-2 napig, 1 hétig inkább visszavonul a kis világába és még nem nyílik meg rögtön a gazdiknak.

Azonban sajnos előfordulnak - elég gyakran - olyan esetek is, amikor a gazdi nem olyan tenyésztőtől választ sünt, ahol az átadás után fontosnak tartják a kapcsolattartást és a kellő információszolgáltatást, sőt, általánosságban elmondható, hogy éppen az ilyen nemtörődöm tenyésztők a kölykök kézhez szoktatását is elmulasztják, egész egyszerűen nem fordítanak rá időt. Nekik általában a pénz a fontos, és csak ez érdekli őket. A süni további sorsa, illetve, hogy emberekkel jól kijövő jellemű legyen, az már nem. Ugyanez vonatkozik az állatkereskedésekbe leadott sünik nagy részére is, akik a szakmaiatlan és rideg, személytelen tartásnak köszönhetően is nagyon félénkekké és befelé fordulóakká válhatnak.

Tehát, ha sünink megérkezik hozzánk, de esetleg összegömbölyödik, puffog és alapvetően inaktívnak, barátságtalannak mutatkozik, valamint már tudjuk, hogy az első vagy a másik okról van szó, ennek megfelelően nekikezdhetünk a "fal lebontásának".
Ha csak a költözés viselte meg, és egyébként a tenyésztőtől kézhez szoktatottan, szocializálva került az új otthonába, akkor egy pici időt érdemes esetleg hagyni neki, amíg a saját tempójában felfedezi a ketrecét, ismerkedik az illatokkal, megszokja a hangokat. Sok süninek a gyomrán át vezet a szívéhez az út, sokszor segíti feloldani a félénkséget, ha jutalomfalatot tartva közelítünk a kezünkkel hozzá, és minden esetben inkább az ő magasságából, mintsem fentről benyúlva hozzá. Vegyük kézbe, hagyjuk, hogy felfedezzen minket, ha összegömbölyödne, várjunk kitartóan, hogy előbújik-e. Az emberhez nem igazán hozzászokott süniknek ennél sokkal több idő kell, ilyen esetekben akár javasolt 2-3 napra békén hagyni, és csak figyelni, hogy éjszaka fogyott-e a kihelyezett tápból/vízből, van-e friss széklet a helyén, és csak ezután elkezdeni nagyon lassan és türelmesen a barátkozást, ami akár hónapokig is eltarthat.

Nagyon tudja segíteni az összeszokást, ha a passzív időnket vele töltjük. Gondolok itt arra, hogy miközben a kanapén ülve tévét nézünk, nyugodtan hagyjuk, hogy tüskés barátunk mászkáljon rajtunk (odafigyelve, nehogy leessen a kanapéról), vagy ha kedve tartja, az ölünkben pihenjen.
A sünik szeretik a kiszámíthatóságot, így próbáljuk meg főleg az első időkben ugyanakkorra időzíteni az esti ébresztést, lássa, hogy tőlünk kapja a vacsorát. Figyeljük a reakciót, próbáljunk az ő tempójához igazodni és nem sokat elvárni tőle. Amikor sünvásárlásra adjuk a fejünket, tisztában kell lennünk a ténnyel, hogy előfordulhat, hogy olyan sünit hoz a sors az életünkbe, aki nem igényli az ember társaságát.
Ne akarjunk gyorsan haladást elérni! Azonban nagyon fontos alapszabály, hogy bármennyire is gombócolódik a sünink, bármennyire is pöfékel és szúr, igenis kézbe kell venni (kesztyű viselése szinte tilos! Így sosem fogja érezni, megszokni a bőrünk érintését, illatát!), mert enélkül esélyünk sincs a szelídítésre.

Ha azonban türelemmel és megértéssel állunk hozzá törpesüninkhez és nem félünk a tüskéitől, az idő meghozza a várt eredményt. Amennyiben kezdő sünisnek számítanak és nem biztosak benne, hogy jól próbálnak hozzányúlni kedvencükhöz, sok szeretettel várjuk az ilyen gazdikat is a rendezvényeinken (az MTTE Facebook oldalán minden kiállításunkról hírt adunk), ahol további tippeket, tapasztalatokat tudunk megosztani ezekben a kérdésekben is és akár ott, a helyszínen is tudjuk szemléltetni.

2016. augusztus 11., csütörtök

Ősagárdi kiállítás

A nyár utolsó kiállítása volt az augusztus 6.-i. Ősagárdon Agárfesztivál volt, ahova az MTTE kiállítókat is meghívták. Ez volt az egyetlen szabadtéri rendezvényünk, és bár először a felhők és a csöpörgő eső megijesztettek bennünket, összességében nagyon kegyes volt hozzánk az időjárás, a süniknek is kellemes klímát biztosított.


Pietrosz felnőtt hím II., Fortress pedig kölyök hím I. lett - ismét. A hétvége nagy eseménye számomra az volt, hogy a kiállításon vehettem át tenyészetünk legújabb fedezőhímjét, Amadeust. Nem csak színében (algerian chocolate) különleges, hanem származásában is, hiszen ő Németországból érkezett. Ő az apja a D-alomnak is, de immáron hivatalosan is homokháti csapattag lett. Őt is neveztem a kiállításra, de valószínűleg megviselte az utazás és a napközbeni ébrenlét, mert nem volt hajlandó megmutatni magát, ezért nem tudták a bírók lebírálni. Miután hazaérkeztünk, hagytam neki 1 nap pihenőt, hadd aludja ki a fáradalmakat, és csak másnap kezdtem el vele barátkozni, akkor már ő is nyitottabb volt a társaságomra. :)

Nightlife-Hedgehogs Amadeus

2016. július 26., kedd

Gyarapodott a csapat

Kezdenek felgyorsulni az események, hirtelen megnőtt a tenyészetben a csapatlétszám. :)
Június elején megszületett Babydoll és Amadeus alma, a D-alom. Babydoll saját tenyésztésű nőstényem, Amadeus pedig az Alag-Dombi tenyészet egyik nagyon ígéretes, német import hímje. Nagyon vártam már, hogy kiderüljön, milyen kölykök lesznek, és nem is kellett csalódnom, mert mind a hárman (két fiú, 1 lány) gyönyörűek, egészségesek és hihetetlen tempóban fejlődnek.
A lányt, Drazsét megtartom, a kis foltos pofikájával és a formás alakjával, bájos egyéniségével teljesen levett a lábamról. A két fiúból az egyiknek, Dynamo-nak már van gazdija, Dynamite-tal meg "bajban" vagyok, mert szívem szerint meg is tartanám, meg gazdihoz is adnám. Mindenesetre ha valaki beleszeret és jó helyet biztosít neki, akkor örömmel adom át, de ha úgy alakulna, hogy családunkban marad, azzal is rengeteget nyerek, mert nagyon szép, ígéretes hím.
Dynamo, gazdis
Dynamite, jelenleg gazdikereső
Drazsé, tenyészetünkben marad
Ezenkívül megérkezett az Alag-Dombi tenyészetből legújabb reménységünk, a német szülőktől származó Fortress. Ő egy algerian mokka black színű hím, nagy terveim vannak vele. Egyelőre Pietrosszal éli boldog kamaszkorát, az óriás mackólelkű Pitivel nagyon jól kijönnek, öröm őket együtt látni.

És ha még mindez nem lenne elég, esélyes, hogy a Voice of Spirit kennelből is érkezik hozzánk egy fiúcska, róla a későbbiekben hozok képeket. :) Még jó, hogy idén a lányok arányát terveztem növelni... :D

2016. július 17., vasárnap

XV. Sünday, Bakonysárkányi kiállítás

2016. július 16-án, egy rettenetesen esős reggelen jómagam a sünijeimmel, és a Voice of Spirit Kennel csapatával, Enikővel és Anitával nekiindultunk Bakonysárkányt meghódítani. A faluház remek helyszíne volt a XV. SünDay-nek, tágas, szellős, kényelmes, világos volt a terem, se túl hűvös, se túl meleg nem volt. Ezúttal most nem vettem részt a bíráskodásban, helyette inkább hódoltam a fotós szenvedélyemnek, valamint a többi süngazdival, tenyésztővel beszélgettem, aminek azért is örültem nagyon, mert az utóbbi kiállításokon, amiken tanulóbíróként vettem, erre nem volt időm és energiám.

Ezen a kiállításon nagyon sikeresen szerepeltek a sünijeim, nem is akartam hinni a fülemnek az eredményhirdetéskor.
Spotty a felnőtt nőstények között III. helyezést ért el,
Fortress, legújabb reménységünk kölyök hím I. lett,
de amelyik eredmény a szívemnek a legeslegkedvesebb, az az, hogy Piti nem csak felnőtt hím I. helyezett lett, de immáron másodjára nyerte el a Best In Show címét is. Nagyon-nagyon büszke vagyok rá. :)

Fortress kölyök hím I.
És íme néhány fotó a kiállításról, amelyeket én készítettem:

 

 

2016. június 23., csütörtök

Nyaralni megyünk, mi legyen a süninkkel?

A nyári időszakban sok sünis család szembesül a kérdéssel, hogy mi legyen kedvencükkel azalatt az idő alatt, amíg nyaralni mennek. Erre az esetre több lehetőség is rendelkezésre állhat.

1. Kérdezzük meg tenyésztőnket, hogy vállalja-e esetleg a tőle származó süni panzióztatását. Ezt nem mindenki biztosítja, de én például minden sünigazdimnak felajánlom, hogy szívesen vigyázok a kis homokháti tüskésekre.

2. Állatkedvelő rokont is megkérhetünk, hogy minden este lássa el otthon maradt süninket, de ebben az esetben fontosnak tartom, hogy az illetőt az utazás előtt már összeismertessük vele, illetve részletesen elmagyarázzuk, hogy mikre figyeljen oda, mi az a hibernáció, mik a jelei, hiszen amíg távol vagyunk, hiába van 30 fok, egy fronttól ettől függetlenül megkezdődhet a hibernálódás, amit fontos időben észrevenni és a folyamatot visszafordítani. A legideálisabb, ha az illető hajlandó kézbe is venni kedvencünket, hogy az ne forduljon magába azalatt az idő alatt, amíg nem vagyunk otthon.

3. Vigyük magunkkal! Amennyiben olyan szálláshelyre utazunk, ahol a szállásadó engedélyezi, a legegyszerűbb és legsimább megoldás az, ha a sünt a saját, otthoni ketrecével és felszereléseivel együtt magunkkal visszük. Ez esetben nagyon fontos, hogy a szobában/apartmanban is kellemes, nem túl forró, nem túl hideg hőmérséklet legyen, fokozottan figyeljünk a szállásokon gyakran előforduló légkondicionálókra, hogy az véletlenül se irányuljon a ketrecre! A nyaralás idejére vásároljunk szénsavmentes, ízesítetlen ásványvizet és azt töltsük ki az itatóba, semmiképpen se használjuk az ottani csapvizet, mert bélgyulladást okozhat.
Az utazás ideje alatt jól szellőző, zárt hordozóban szállítsuk az állatot, és 5 percre se hagyjuk a kocsiban, mert ők is hőgutát kapnak ugyanúgy, mint egy gyermek vagy kutya, macska. Ha több órás az út, időnként álljunk meg és kínáljuk meg süninket vízzel, de enni ne adjunk neki, amíg meg nem érkezünk, hogy elkerüljük a hányást.